- RézLélek

Fotó: Unsplash Fogom a kezed.   Az erek férfiasan kidomborodnak bőröd felszínén, érzékinek látom szőrös, erős karod, mellyel pár perce még szenvedélyesen öleltél magadhoz. Megsimítom alkarod, s a szőrszálak öntudatlanul, mintha 220 voltra reagálnának, az égnek merednek. Alszol.   A levegőt olyan halkan szívod magadba, hogy közben a katica repdesésének...

  A nap sugarai épp bújócskát játszottak a fák leveleivel, vakító vörösre festve az eget. Csönd volt. Miért is ne lett volna az, hisz csak te voltál ott, és én. Túl voltunk egy szenvedélyes szeretkezésen, izzadtan, kielégülten, bután mosolyogva egymás szemébe. Eltűnt a tekintetedből az a vad vágyakozás, hisz már megkaptad, amit akartál. Helyette a kisfiús...

   Magamon éreztem az illatát. A karomon. A csuklómon. A hajtincseimben. Ott pihent minden sejtemben. Csak ültem a teraszon és mosolyogtam, mint egy kisiskolás, aki megkapta az első flitteres, Barbie-s hátizsákját.    Nem értettem magam, hisz én nem vagyok ilyen. Szépen lassan engedem a lelkembe a férfit, azt, akiről úgy hiszem, hogy megérdemli. Ha...